Támadás - Ellentámadás

Úgy látom, hogy az elmúlt képviselő-testületi ülésről szóló cikkem nagyon elevenébe talált! Még soha nem látott „ellenkomment” támadási hullámot váltott ki, aminek (szokás szerint) köze nem volt a cikk témájához,  hanem modortalan és ostoba vagdalkozásba ment át. Érdekes volt látni, hogy az érvek hiánya milyen vak gyűlöletet váltott ki az „ellen” kommentezők (vagy talán kommentező) körében. Egyetlen olyan hozzászólás volt még az elején, amely arról szólt, hogy én a városom ellen dolgozom. Nincs így! Én a városomért, az ostoba döntések, a klientúra elvtelen pozícióhoz juttatása, a pénzpocsékoló gazdálkodás és a folyamatos visszafelé mutogatás ellen dolgozom. Az aranyos, hogy ezt – mármint a város elleni állítólagos munkálkodást – azok vetik a szememre, akik ténylegesen ezt tették hosszú éveken keresztül. 

Feljelentés KalocsaKOM ügyben, a Magyar Hírlap hasábjain hazugság tömeg megjelenítése a művelődési ház felújítása és a Tomori Pál Főiskola működésével kapcsolatban. (Emlékezzünk vissza, a nyolc állításból nyolcat „meszelt el” a bíróság és az „újság” helyreigazításra kényszerült.) De ügyészségi feljelentés is kísérte a cikket! Nem a város ellen, hanem a munkájukat rosszul végző, a város érdekeit rosszul képviselő személyek ellen indítottam támadást! Nagyon egyszerű oka van a dolognak. Akik minket lejáratnak, elszámoltatnak, feljelentgetnek, azok ne számítsanak a lojalitásunkra. Megmondtam a közmeghallgatáson, hogy nem hagyjuk magunkat! Nem engedjük, hogy a becsületünkbe gázoljanak azért, hogy a saját sikertelenségüket, a rossz gazdálkodásukat, az elkövetett hibáikat ezzel elkendőzzék. Ráadásul az elszámoltatást és a feljelentgetést is úgy teszik meg, hogy meg sem hallgatnak minket! Nem is akarják, hogy a koholmányaikat még csírájában letisztázzuk, hogy kifogjuk a szelet a fekete vitorláikból! 

Nagyon sajnálom és keserűséggel tölt el, hogy sok általam régebben becsült és tisztelt személy is nevét és arcát adja ehhez a borzalomhoz. Még valami zavar! Teljesen nyilvánvaló, hogy azt hiszik, hogy bárkivel és bármit megtehetnek! Persze országosan is ezt látják és hát mögöttük a kormány sajnos nem mellettük és sajnos nem abban, amiben kéne!).

Felvetettem a testületi ülésen az oktatási intézményekben tapasztalható egyáltalán nem pozitív változásokat is. Úgy kezdtem, hogy egy reggel az intézményvezetők arra ébredtek, hogy 10%-al csökkenteni akarják az intézmény költségvetését. Nem új keletű a dolog, januárban a kommunális igazgatója ébredt úgy, hogy harmincnégy fővel csökkenti a létszámot. Miután a teljesen lecsupaszított, már semmire sem elég dologi kiadásokban már nincs mit keresgélni, maradtak a személyi juttatások. Itt pedig ingoványos területre tévedtek. Oktatási téren Kalocsa nagyon jó színvonalat tudott felmutatni az elmúlt évtizedekben. Az önkormányzat folyamatosan biztosított keretet csoportbontásokra az eredmények szempontjából fontos területeken. Ilyenek voltak: a idegen nyelv, a számítástechnika, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, felvételi előkészítő. 

Mindenki számára egyértelmű, hogy a hatékonyság szempontjából abszolút nem mindegy, hogy 12 vagy 24 fős csoportokban folyik az oktatás. Nos, ennek a megszüntetéshez vezető úton indultak el a csökkentés kényszerének parancsba adása miatt. Ez a tartalmi rész (egyáltalán nem megnyugtató) de van ennek a döntéssorozatnak jogi vetülete is. Az óraszámok, a tantárgyfelosztások alapján kerültek meghatározásra a tanári óraszámok. Sok esetben a tanárok határozott idejű szerződéssel dolgoznak. A csökkentések pedig ezeknek a szerződéseknek az egyoldalú módosítását kívánták. Ezeket a szerződéseket nem lehet egyoldalúan, csak közös megegyezéssel módosítani! Ennek ellenére több helyen, az értekezleten közölték, hogy X Y tanár hétfőtől nem dolgozik. Majd néhány nap múlva, amikor rájöttek, hogyha az érintett munkaügyi bírósághoz fordul, akkor vagy vissza kell helyezniük, vagy a szerződés teljes időtartamára járó bért ki kell fizetniük az érintetteknek,(akkor meg hol spóroltak?), visszavették őket. Sajnos beszéltem több pedagógussal, akik aláírták a szerződésmódosítást, amely egyértelmű óraszám és bér csökkenést hozott számukra, mert félnek! Félnek, ha lépnek jogaik védelmében, akkor kirúgják őket! És ez bizony szörnyű, hogy a félelem légköre ilyen mértékben eluralkodott! Alpolgármester úr azt mondta, hogy semmi gond nincs, ha a félév kezdéskor változik a tantárgyfelosztás, ez teljesen természetes. A baj kettős és ez megint a jogszabályok sajátos értelmezéséből fakad. Az egyik, hogy a második félév már több mint egy hónapja elkezdődött. A törvények szerint pedig oktatási éven belül nem lehet ilyen jelentős változásokat bevezetni, csak új tanévben!

Polgármester úr azt mondta, hogy látszik, hogy nem tudom elviselni a hatalom elvesztését és rosszindulatú is vagyok. Nem mondom nyomós érvek a témához. Hát nézzük a két állítást! Én a tizenhat évig betöltött funkciómat nem hatalomnak, hanem szolgálatnak tekintettem. Hozzám, ha az irodámban tartózkodtam, bárki bármikor bejöhetett. Mindenkinek igyekeztem segíteni és nem hiszem, hogy aki kapcsolatba került velem hatalmi gőgöt tapasztalt volna részemről. Nehéz, embert próbáló szolgálat volt ez óriási felelősséggel. Higgyék el, megkönnyebbülés, hogy túl vagyok rajta. Ha polgármester úr hatalomnak tekinti pozícióját, akkor bizony nagyon meg fogja majd viselni, ha elveszti (mert előbb-utóbb bizonyosan így lesz!). Az az ember mondja rám, hogy rosszindulatú vagyok aki, elszámoltatási bizottságot hozatott létre a testülettel, aki lehetőséget sem adott arra, hogy védekezzünk, aki a jogi tanácsadó véleménye ellenére decemberben „átverekedte” a testületen, hogy megtegyék a feljelentést „ismeretlen tettesek” ellen közvilágítás ügyben és közben mindenhol engedte annak hangsúlyozását, hogy az előző vezetésről van szó. Aki nem engedte, hogy képviselőként betekinthessünk a témát érintő iratokba, aki annak ellenére, hogy tudta Török Gusztáv édesanyjának aznapi temetése okán nem lesz ott testületi ülésen, engedte, hogy az elszámoltatási bizottság (sürgősséggel behozva) tovább vádaskodjon ellene a védekezés lehetősége nélkül! Döntsék el a kedves olvasók, hol található a rosszindulat! 

Lehetett volna azt mondani a törvénysértésre (költségvetés beterjesztése), hogy tévedtünk, elrontottuk, elnézést kérünk, ilyen többé nem fog előfordulni! Jól is ki lehetett volna jönni belőle! Csak egy kicsit kellet volna leadni a hatalmi gőgből és emberibben viselkedni!

Loibl László